Bővült a katasztrófavédelem eszközparkja

Szellőztetésre, illetve akár zárt terekben keletkezett tüzek habanyaggal történő oltására is alkalmas az a nagyteljesítményű…

Emissziós értékek:
SO2 koncentráció

Határérték: 200 mg/Nm3

fásszárú biomassza-tüzelésű kazán:

0.0 mg/Nm3

lágyszárú biomassza-tüzelésű kazán:

16.0 mg/Nm3

Ön tudta ezt?

A szalmatüzelésű blokk kazánjában 9 km csővezeték van, ez kétszer olyan hosszú, mint a pesti Nagykörút.

Budafai-meddőhányó

A Budafai-meddőhányó a Kossuth I., II., és III. aknák közötti völgyben, az egykori Béta-aknai kötélpálya nyomvonalában és attól északra, a felhagyott homokszállító kisvasúti pálya nyomvonaláig terjedő, korábban feltöltetlen völgyben helyezkedik el.

A meddőhányóra a Komlói Szénelőkészítő üzemből a komlói bányaüzemek (Kossuth-, Béta- és Zobák-akna) nyersszén termelésének osztályozásakor leválasztott meddőanyagát, valamint a Vasas-külfejtésből átszállított meddő anyagot helyezték el.

A meddőhányó a BVH Kft. jogelődje, a Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt. és a Pannon Hőerőmű Zrt., mint bányavállalkozók által korábban folytatott bányászati tevékenység eredményeként alakult ki. A meddőhányó tájrendezésére együttműködési megállapodás keretében egységes műszaki tartalommal, a két bányavállalkozó által egyeztetetten külön-külön tájrendezési műszaki üzemi terv készült, melyekben területileg elkülönítették az egyes bányavállalkozók kötelezettségébe tartozó tájrendezési feladatokat.

Budafai meddőhányó tájrendezése

A tájrendezendő terület egy feltöltéses hányó, mely a morfológiai adottságokat kihasználva lényegében nekitámaszkodik a közeli domboldalnak. A mintegy 53 hektáros hányó területére (ebből a Pannon Hőerőmű Zrt. által használt terület 14,96 hektár) a mélyművelésű bányák bezárását követően csak a vasasi külfejtésből került ide meddőanyag.

Ezen kívül a tájrendezés előkészítése során folyamatosan szállítottunk ide takaróföldet, melynek mennyisége a Pannon Hőerőmű Zrt. területén a munkálatok megkezdése előtt 118 ezer m3 volt.

Társaságunk évekkel a hatósági kötelezés által előírt határidő előtt, már 2013 tavaszán elkezdte a tájrendezési munkálatokat. Első lépésben a meddőhányón megtelepedett, nem őshonos növényzetet vágta ki a megbízott fővállalkozó, majd a tereprendezés következett. A földmunkák során a tájba illő, de egyben a csapadékvíz akadálytalan lefolyását is lehetővé tevő felszínt alakítottak ki a szakemberek.

A következő szakaszban a lerakott meddőkőzetet egyenletesen, legalább 35 cm vastagságban termőfölddel fedték be, ehhez mintegy 50 ezer m3-t használtak fel a korábban felhalmozott mennyiségből. A rekultiváció 2013 őszén fejeződött be a helyi flórához illeszkedő fák és cserjék ültetésével, valamint a fennmaradó terület füvesítésével. Ez az esztétikai és környezetvédelmi okok mellett azért is fontos volt, mert a növények gyökerei biztosítják, hogy a csapadékvíz által okozott erózió ne tudja elmosni a frissen leterített talajréteget.

A meddőhányó rekultiválásának első lépcsője ezzel le is zárult: az 53 hektár fennmaradó kétharmadának rendbetétele az állam, vagyis a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Kft. feladata amelyet 2014 év végére fejez be.

A rekultiváció teljes befejezésével így teljesen eltűntek a bányászat nyomai, ezáltal a festői fekvésű völgy - eredeti funkciójának megfelelően -, újra otthont adhat a mecseki állat- és növényvilágnak; emellett a környékbeli kirándulók célpontjává is válhat.