Fűtsünk gazdaságosan mecseki szénnel!

Okos tipp: mindenkinek jó alternatívát kínál az import tüzelő kiváltására a vasasi szén

Emissziós értékek:
SO2 koncentráció

Határérték: 200 mg/Nm3

fásszárú biomassza-tüzelésű kazán:

0.0 mg/Nm3

lágyszárú biomassza-tüzelésű kazán:

32.0 mg/Nm3

Ön tudta ezt?

Mintegy 160 tonna acélt és betonvasat építettek be a szalmatüzelésű kazán alapjába és tartószerkezeteibe, és nagyjából ugyanennyire volt szükség a bálatárolóhoz is. Ez a mennyiség megközelítőleg 90 családi ház felhúzásához lenne elegendő.

/ GYIK

Gyakran Ismételt Kérdések

Befolyásolja a mezőgazdasági tevékenységet a szalma elszállítása?

Nem, ugyanis a gazdák jelenleg a szalmának csak mintegy harmadát használják fel almozásra. A maradék lényegében hulladék számukra, amit elégetnek vagy – az égetés uniós tilalmának következtében – beszántanak. 

Hogyan befolyásolja a szalmatüzelésű erőmű a távhő-árakat?

A szalmatüzelésű kazán már indulásakor alacsonyabb költségmutatók mellett lesz képes hőt előállítani, mint a földgázüzemű blokkok. Emellett hosszabb távon képes kiküszöbölni a földgáz világpiaci árának emelkedéséből és az EU-s szén-dioxid-kibocsátási kvóta vásárlásából eredő további költségkockázatokat is. A szalmaprojekt megvalósításával arra számítunk, hogy a termelői hőár drágulása kisebb mértékű lesz, mintha a hőmennyiséget földgáztüzelésű kazán állítaná elő, így a fogyasztók várhatóan kedvezőbb áron juthatnak hozzá a távfűtéshez, mintha ellátásukat földgáz-bázison biztosítanák. A fogyasztói hőár meghatározása ugyanakkor 2011 óta állami privilégium, azaz a fogyasztói hőárra a szalmatüzelés bevezetése csak közvetve lehet befolyással. 

Hogyan segíti az új blokk Magyarország nemzetközi vállalásainak teljesítését?

Az Európai Unitó tagállamai vállalták, hogy 2020-ra az általuk felhasznált energia 20%-át megújuló forrásból fogják előállítani. Magyarország esetében ez a vállalás némiképp ala-csonyabb, 14,65%. Amennyiben sikerül a célkitűzést teljesíteni, akkor a szalmatüzelésű blokk 2020-ra a hazai megújulóenergia-termelés 2,7%-át állítja majd elő.

Honnan lehet ennyi szalmát beszerezni?

Európa legnagyobb agrár piackutató cégének 2011-ben készült felmérése szerint Pécs nagyjából 100 km-es körzetében az időjárástól és az aktuálisan vetett növények fajtájá-tól függően évente nagyjából 7 millió tonna mezőgazdasági melléktermék keletkezik. Ehhez képest az erőmű teljes szükséglete évente csak 240 000 tonna, vagyis a keletkező mennyiségnek is csak 3,5%-a, amely így elérhető közelségből maradéktalanul biztosított. Ezt bizonyítja, hogy a mezőgazdasági beszállítókkal az erőmű hosszú távú szerződéseket kötött, amelyek a teljes szükséges mennyiséget lefedik. A partnerek többsége azonban bármikor képes lenne a szerződött mennyiségen felül is szállítani, így valamelyikük várat-lan kiesése sem okoz ellátási gondokat.

Honnan származik a fatüzelésű biomassza blokk tüzelőanyaga?

A tüzelőanyag 55-60%-a a baranyai és a somogyi állami erdőkből származik, mintegy 10%-ot magánerdők adnak, 30-35% pedig fűrészipari melléktermék.

Igaz-e, hogy a Mecseki Erdészeti Zrt. évről évre több fát vág ki a pécsi erőmű biomassza-felhasználása miatt?

Nem. Az erdészeti társaság tíz évre előre tudja, hogy mennyi fát vehet ki az erdőből, azonban így is csak az előírt mennyiség kétharmadát vágja ki. Hitelesített adatok alapján elmondható, hogy az ország erdősültsége az elmúlt 60 évben 50%-kal nőtt, ezen belül Baranya erdősültsége 4% körül. A Mecsek erdősültsége sem csökkent.

Igaz-e, hogy a szalmatüzelésű blokk elindításával olcsóbb lesz a távhő Pécsett?

A szalmatüzelésű kazán már most alacsonyabb költségmutatók mellett képes hőt előállítani, mint a gázüzemű blokkok. Emellett képes kiküszöbölni a gáz világpiaci árának emelkedéséből és az EU-s szén-dioxid-kibocsátási kvóta vásárlásából eredő további költségkockázatokat is. A szalma-projekt megvalósításával a termelői hőár csökkenése tehát biztosított, amely kellő alapot teremt ahhoz, hogy a fogyasztói hőár is csökkenjen, de ennek meghatározása 2011 óta állami privilégium, azaz a fogyasztói hőárra a szalmatüzelés bevezetése csak közvetve lehet befolyással.

Mennyire biztonságos a szalma tárolása az erőműben?

A legteljesebb mértékben biztonságos, mert szigorú biztonsági és tűzvédelmi előírások vonatkoznak a tárolására. Ezért csupán 3,5 napi készlet halmozható fel egyszerre a telephelyen, a többi szalma a földeken várja, hogy elszállítsák. Az erőmű telephelyén egy különálló és zárt, vízzel és habbal is oltó tűzoltó-berendezésekkel felszerelt csarnokban történik a tárolásuk.

Mi történik, ha valamilyen külső ok miatt akadozik az utánpótlás?

A meglevő földgáz-tüzelésű kazánok továbbra is üzemkész állapotban maradnak, és bármilyen fennakadás esetén azonnal be tudnak kapcsolódni a hőtermelésbe, így egyetlen háztartás sem marad ellátatlanul.

Miben más a biomassza-kazán CO2-termelése a hagyományos erőművekhez képest?

A szalmatüzelésű blokk csak olyan CO2-t bocsát ki a légkörbe, amelyet előzőleg az elégetett növény megkötött és a következő esztendőben újra elültetett növények ismételten meg fogják kötni. Ez tehát egy zárt körforgás, amelyből nem kerül többlet-CO2 a levegőbe. Ezzel szemben a földgáz és más fosszilis tüzelőanyagok eltüzelésével évmilliók óta megkötött szén-dioxid jut ki a légkörbe, ráadásul ezt nincs semmi, ami képes lenne újra megkötni. 

Miért szalma?

Azért, mert régiónkban nagy mennyiségben, olcsón rendelkezésre álló, ráadásul megújuló energiaforrás, amelyet komolyabb nehézségek nélkül lehet szállítani és eltüzelni. Az új blokk a földgáz-tüzelésű erőmű kiváltásával csökkenti az ország energiafüggőségét, emellett szén-dioxid-kibocsátást takarít meg és hozzájárul Magyarország Európai Uniós vállalásához a megújuló energiaforrások szerepének növelését illetően. Emellett a szalma átlagos fűtőértéke magasabb, mint a már régebb óta használt faaprítéké. 

Mihez kezdenek az égés után maradó hamuval?

A keletkező hamu magas kálium- és foszfortartalmú, ezért kiválóan alkalmas termőföldek tápanyag-visszapótlására. Az erőműben keletkezett mennyiség – a szükséges engedélyeztetési eljárást követően - az erre szerződött gazdák földjeire kerül majd talajjavító- és tápanyagpótló anyagként.

Milyen anyag a biomassza?

Energetikai szempontból a biomassza az élő szervezetek által létrehozott, rendszeresen újratermelődő, energetikai felhasználásra alkalmas anyagokat jelenti. Megújuló és környezetbarát energiaforrásról van szó, amely folyamatosan előállítható és a fosszilis energiahordozóknál kevésbé terheli a környezetet. A legelterjedtebb biomassza a faapríték, de ebbe a csoportba tartoznak a mezőgazdasági termelésből visszamaradt állati és növényi eredetű (pl.: a szalma), melléktermékek, egyes szerves alapú, éghető ipari és kommunális hulladékok, valamint a külön erre a célra termesztett ún. energianövények, mint az energianád és az energiafűz.

Milyen hagyományos és megújuló energiaforrásokat használ fel a PANNONPOWER?

A PANNONPOWER pécsi telephelyén jelenleg egy biomassza- és két gázüzemű blokkja van. Utóbbiakat importált földgázzal fűtik, míg a biomassza-részleg faaprítékot és energianövényeket használ fel. Az elégetett faanyag környékbeli állami és magánerdészetek kitermelésének más célra nem alkalmas selejtjéből származik, illetve faipari hulladék, fűrészpor. Az energianövényeket az erőmű saját maga is termeli, illetve szerződésben áll ezzel foglalkozó agrárvállalkozókkal.

Milyen hatással lesz a szalmatüzelésű blokk a város levegőjére?

A földgázról mezőgazdasági melléktermékre történő tüzelőanyag-váltás éves szinten összességében mintegy 150 000 tonna szén-dioxid kibocsátás megtakarítást eredményez. Ez egyfelől a pécsi erőműben megtakarított mintegy 85 000 tonna CO2, másfelől az országos villamosenergia-termelés szintjén (más, jelenleg földgáztüzelésű erőművi blokk kiváltásával) megtakarított földgázmennyiségből adódó, további 65 000 tonna CO2 mennyiségéből tevődik össze.

Milyen hatással lesz a tüzelőanyag-váltás a helyi gazdaságra?

 

A projektnek köszönhetően a tüzelőanyagra eddig importőr cégeknek kifizetett mintegy 3,5 milliárd forintos összeg helyben  marad és a régió gazdaságát erősíti. Emellett az új blokk várhatóan 150 embernek ad majd munkát, részben hátrányos helyzetű térségekben is teremtve munkahelyeket. A megtermelt pluszjövedelmek és a kifizetett bérek közterhei a központi és a helyi költségvetésekben is megjelennek: országos szinten ez az összeg elérheti a 3,7 milliárd forintot, amelynek harmada a régiót gazdagítja majd. 

Milyen környezeti terhelést okoz a szalma közúti szállítása?

Ha nyolcvan kilométeres átlagos távolsággal számolunk, akkor a fuvarozás CO2-kibocsátása pesszimista becslések szerint is 4 700 tonna körül alakul évente. Ez azonban csak egy töredéke annak a mintegy 150 000 tonna CO2-mennyiségnek, amelyet a földgáz-tüzelés leállásával fog az erőmű a kibocsátási oldalon megtakarítani. 

Milyen mértékben változik meg a teherforgalom a szalma beszállítása miatt?

Az erőmű szalmával való ellátása nagyjából kilencven kamionfordulót jelent naponta. Ez kétségkívül megnöveli az érintett útszakaszok forgalmát. Ez a növekedés az út típusától és jelenlegi kihasználtságától függően becslések szerint 1-6% közötti lehet, amely egyedül az erőmű közvetlen közelében lévő útszakaszon jelenthet kismértékben érzékelhető növekedést a forgalomban.

Milyen technológiával épül fel az új blokk?

A kazánt és a hozzá tartozó berendezéseket egy pályázaton kiválasztott dán cég fogja felépíteni és beüzemelni. Ők komoly tapasztalattal rendelkeznek a hasonló típusú erőművi blokkok létesítésében, többek között Európa jelenleg legnagyobb szalmatüzelésű létesítményét is ők építették fel. A gyártó egészen a sikeres próbaüzemig elvégzi a legkorszerűbb technológiával épülő berendezés kapcsán felmerülő építési és beüzemelési feladatokat, s a továbbiakban is garanciát vállal a teljesítményre és a környezetvédelmi mutatókra. 

Tényleg csökken ennek révén Magyarország energiafüggősége?

Igen, mivel a szalmatüzelésű blokk kizárólag itthon, a szűkebb régión belül előállított, illetve a régióban keletkező tüzelőanyagokat használ fel. A földgáztüzelésű kazánok stratégiai tartalékká minősülnek át, így a bennük elégetett – jelentős részben orosz importból származó – földgázra nem lesz szükség. Ez csak Pécsett 46 millió m3 megtakarítást jelent évente, amelyhez az országos földgázalapú villamosenergia-termelés szintjén pedig további 35-37 millió m3 társul – a szalmatüzelésű erőmű villamosenergia-termelése ugyanis olyan erőművet vált ki, amelyik ennyi földgáz felhasználásával állítja elő a villamos energiát.

Tényleg minden távfűtött pécsi lakásban zöld távhővel fognak fűteni?

Igen, a szalmatüzelésű blokk a meglévő, faapríték-tüzelésű kazánnal együtt 2012-től zöld energiával látja el Pécs városát: a két blokknak köszönhetően a város minden lakásában biomasszából származó energia biztosítja majd a távfűtéshez szükséges hőmennyiséget.