Bővült a katasztrófavédelem eszközparkja

Szellőztetésre, illetve akár zárt terekben keletkezett tüzek habanyaggal történő oltására is alkalmas az a nagyteljesítményű…

Emissziós értékek:
NOx koncentráció

Határérték: 250 mg/Nm3

fásszárú biomassza-tüzelésű kazán:

171.0 mg/Nm3

lágyszárú biomassza-tüzelésű kazán:

38.0 mg/Nm3

Ön tudta ezt?

Jelenleg mintegy 2000 biomassza-erőmű működik világszerte, ennek fele Európában.

Mi mivel tüzelünk?

A pécsi erőműben jelenleg döntően fából és mezőgazdaságból származó bálából állítunk elő energiát. A fatüzelésű kazán biomassza tüzelőanyag-felhasználásának 35%-a tűzifa minőségű, amely nagyrészt baranyai és somogyi állami erdőkből származik, kisebb részét magánerdők adják. 40%-ot képvisel az erdei apadékból gyártott apríték és 13%-ot a különböző formában beszállított fűrészipari melléktermék (9% faipari apríték, 2-2% széldeszka és fűrészpor). A tüzelőanyag 11%-a napraforgóhéj, a fennmaradó 1% pedig ültetvényi apríték.

A bálázott termékeket felhasználó kazán biomassza felhasználása 100%-ban a mezőgazdaságból származik: 91%-a a kalászosok (búza, rozs, árpa) szalmája, 4%-ban kukorica-, 3%-ban repceszár, 2% pedig nád.

Energetikai felhasználásra csak az az erdei faalapanyag kerül, amelynek a minőségi és méretbeli tulajdonságai, valamint a piaci igény nem tesznek lehetővé más – például bútoripari – felhasználást. A felhasználás egyik meghatározó tényezője, hogy milyen a faanyag minősége, milyen hibák jelentkeztek rajta. A fahiba az adott fafajra jellemző alaktól, felépítéstől, színtől való eltérés.

A fahibákról bővebben itt olvashat.

Számtalan tévhit kering a lakosság körében az erdészeti alapanyagok energetikai felhasználásával kapcsolatban. Sokszor elhangzik például, hogy az erdészetek és a PANNONPOWER közti szerződés miatt az erdészek "letarolják a Mecseket". Az a nyilvánvalóan túlzó vélemény is tartja magát, hogy Baranya erdei nyom nélkül elégnek az erőmű kazánjaiban. A valóság ezzel szemben az, hogy az FSC tanúsítvánnyal rendelkező (vagyis igazoltan fenntartható erdőgazdálkodást folytató) erdészeti társaságok esetében rendkívül szigorú szabályok határozzák meg a kitermelhető famennyiséget. Ráadásul az erdőgazdáknak alapvető érdeke, hogy erőművi felhasználásra csak olyan faanyagot adjanak el, amelyet magasabb áron, bútor-alapanyagként vagy az építőipar számára nem értékesíthető. Az erőmű tehát csak olyan fát fogad, amelyet mindenképpen tűzifaként értékesítenek.

Energiaültetvény

A Pannonpower az országban elsőként vágott bele saját biomassza-termelésbe. Társaságunk 2004-ben döntött egy elsősorban nyárfatermesztésre épülő energiaültetvény kialakításáról: ez a pilot projekt egy 45 hektáros területen indult el. Az energiaültetvények területe azóta a tízszeresére nőtt, és jelenleg is zajlik a bővítés. Az erőmű igényeihez igazodik, hogy az energiaültetvények a telepítés utáni második évtől már betakarítható termést adnak.

Az energianövények a mezőgazdaságban már eddig is használt gépekkel (és azok minimális felkészítésével) könnyedén learathatók - a termesztés tehát speciális eszközök vagy kiemelkedő technikai beruházás nélkül is elindítható. A legfeljebb kétéves vágásforduló miatt a beruházás viszonylag hamar megtérül. A mintegy 20-30 t/ha/év hozam jó eredménynek számít. A Szentlőrinc közelében működő kísérleti ültetvény tapasztalatai alapján az energianövény a betegségekkel szemben ellenállónak bizonyult, a megeredési arány pedig 95% feletti volt. 

Az adatok igazolják, hogy az energianövények termesztése kifejezetten könnyű feladat, a telepítéstől eltekintve alacsony a gondozási igényük, a betakarításhoz pedig nem kellenek speciális – máshol nem használható – eszközök. Az energianövények ezáltal kitörési pontot jelenthetnek a régió mezőgazdasága számára – a Pannonpower elkötelezte magát a biomassza-alapú energiatermelés mellett, így egy megbízható felvásárló van jelen a térségben.

Szalmatüzelés

A Pannonpower a természetért felelősséget vállalva nem kizárólag az erdei alapanyagokra és ültetvényekre számít az energiatermelésben, ezért 2008-ban egy új, 35 MW-os szalmatüzelésű blokk elindítása mellett döntött.  Az új blokk próbaüzeme 2013 elején kezdődött meg, a fűtési szezon őszi indulásától kezdve pedig az erőmű 100%-ban zöld távhővel látja el az egész várost.
 
A szalma fűtőértéke a legmagasabb az erőműben jelenleg használt biomassza-alapanyagok közül. Az új biomassza-tüzelésen gondolkodva olyan technológiát kerestünk, amelynek tüzelőanyag-összetétele a távfűtés ellátásbiztonsága miatt viszonylag rugalmasan alakítható. A kiválasztott tüzelőanyag ráadásul az erőműhöz viszonylag közel elérhető, értékesítése pedig egy eddig nem létező, előre tervezhető, stabil árbevételt jelent a gazdák számára. 
 
A Pannonpower a szalmatüzelés elindításával gyakorlatilag piacot teremtett egy olyan „terméknek”, amelyre eddig egyáltalán nem volt kereslet, így kitörési pontot kínál a helyi mezőgazdaság számára. Többnyire Pécs város 100 km-es körzetéből fogadunk tüzelőanyagot. A szükséges mennyiség legnagyobb része elsősorban Somogy, Tolna és Baranya megyékből származik, de Bács-Kiskun megyéből is érkezik szállítmány. A kazán igénye nem több mint a régióban keletkező összes melléktermék kb. 3,5%-a.