Energia szimpózium Pécsett

Regionális konferenciát rendeztek a pécsi Corso Hotelben a helyi szintű megújulóenergia-felhasználás lehetőségeiről. Az egész napos…

Emissziós értékek:
NOx koncentráció

Határérték: 300 mg/Nm3

10-es számú kazán:

151.0 mg/Nm3

2-es számú kazán:

184.0 mg/Nm3

Ön tudta ezt?

A szalmabálákat a tárolóból az erőműbe vezető szállítószalagra juttató darurendszer egyes elemei 21 méter fesztávolságúak lesznek, vagyis ha felállítanánk őket, akkor egy lakótelepi panelház hetedik emeletéig érnének fel.

A biomasszáról általában

A biomassza energetikai szempontból az élő szervezetekből származó, folyamatosan termelődő, energiatermelésre felhasználható anyagokat jelenti.

Máig legelterjedtebb ezek közül a fa, de ide tartoznak a mezőgazdasági termelésből visszamaradt növényi hulladékok, állati termékek, az ipari és kommunális éghető hulladékok, azok a növények is, melyek magvaiból üzemanyagot lehet gyártani, illetve a direkt erre a célra kifejlesztett energianövények, mint az energianád és az energianyár.

Melléktermékek, hulladékok, amelyeket biomasszaként hasznosítani lehet:

  • A növénytermesztés területén: gabonaszalma, kukoricacsutka
  • Az állattenyésztés területén: hígtrágya, almos trágya
  • A kertészet területén: gyümölcsfa nyesedék, szőlő nyesedék
  • Az élelmiszeripar területén: feldolgozási melléktermékek
  • Az erdészet területéről: vágástéri hulladék
  • Az elsődleges faiparból: fűrészpor, gyaluforgács

Energetikai célra termelt biomassza-alapanyagok:

  • Fás-szárú és lágy-szárú energetikai ültetvények
  • Biodízel alapanyagok (repce, napraforgó)
  • Bioetanol alapanyagok (gabonafélék, kukorica, cukorrépa, burgonya)

A biomassza energetikai felhasználása „CO2-semleges”, vagyis elégetésekor csak annyi szén-dioxid termelődik, amennyit a növényi fotoszintézis felhasznált.

Így például a biomassza alapú energiatermelés egy lehetséges megoldást kínál az üvegházhatást okozó szén-dioxid kibocsátás mérséklésére. Megoldást kínál továbbá a mezőgazdaság túltermeléséből származó károk enyhítésére is - például Magyarországon kb. évi félmillió tonna felesleges tűzifa keletkezik, amelyet az erdőgazdálkodások többsége nullszaldósan vagy veszteséggel exportál -, s még számos olyan előnye van, ami miatt a megújuló energiaforrások felhasználásának egyik legnagyobb potenciáljává vált világszerte.

A biomassza, mint energiahordozó jellemzői:

  • megújulása a fotoszintézisnek köszönhető
  • az energia tárolása azáltal valósul meg, hogy a fotoszintézis során a növényekben létrejövő szerves anyagokban kémiai energia formájában raktározódik el a napfény energiája
  • az energetikai hasznosítást úgy lehet megvalósítani, hogy nem növeljük a légköri szén-dioxid mennyiségét
  • nagyban elősegíti az ásványkincsek megőrzését
  • jelentősen kisebb a káros anyag emisszió (CO2, CO, SO2, CxHx) a fosszilis energiahordozókhoz képest
  • az élelmiszer-túltermelés következtében felszabaduló földterületek reális alapot adnak a racionális hasznosításnak
  • kedvező hatással van a vidékfejlesztésre, a munkahelyteremtésre.

(Forrás: http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Biomassza/Biomassza.html)

A biomassza felhasználásának előnyei:

  • Csökken a hazai energiagazdaság importfüggősége (kb. 70%-át jelenleg külső forrásból szerezzük be.)
  • Folyamatos energiatermelést biztosít
  • Csökken a környezetszennyezés (kevesebb CO2 kibocsátás, az üvegházhatás csökkentése a Kioto-i Klímaváltozási Keretegyezményben vállalt csökkentés teljesítéséhez)
  • Csökken a mezőgazdasági termékek, (élelmiszer) túlkínálat (A magyar mezőgazdaság az EU tagsággal olyan piacra került, ahol hatalmas termék felesleg van. A közös mezőgazdasági politika egy irányba változhat ennek megfelelően: a mezőgazdasági termelésből kieső területeket úgy kell hasznosítani, hogy az azon előállított termék ne az eladhatatlan termékfelesleget növelje. Az egyik hasznosítási lehetőség a nem élelmiszercélú termékek termelése, azaz az energetikai alapanyagok előállítása.)
  • Javul a vidéki lakosság jövedelemszerző képessége
  • Javul a környezet állapota
  • Bárhol rendelkezésre állhat, nincs lelőhelyhez kötve
  • Felhasználja a mezőgazdasági hulladékokat
  • Egy adott helyen nem igényel nagy beruházást a felhasználása